Történelmi bronzérem Telkiben: Újabb tizenegyesdráma után állhatott dobogóra a Szabolcs vármegyei válogatott!

A pénteki, Pest elleni drámai vereség után nem volt sok ideje sebeket nyalogatni Kiss Tamás együttesének. A tét nem volt kicsi: felállni a padlóról, és bebizonyítani, hogy az ország 19 vármegyéje közül Szabolcs-Szatmár-Bereg valóban a legszűkebb elitbe tartozik.

Álomszerű kezdés, gyors kényszerű cserével

A mieink egyáltalán nem tűntek hitehagyottnak, sőt, a kezdő sípszó után egyből a saját kezükbe vették az irányítást. Az 5. percben azonban jött egy nem várt hidegzuhany: Jene Gábort sérülés miatt le kellett cserélni, helyére Garda Dominik érkezett.

A futball isteneinek azonban van humorérzéke, hiszen alig telt el négy perc, és a 9. minutumban épp a csereként beállt Garda Dominik elé került a labda jó helyzetben, aki nem teketóriázott, és 16 méterről kíméletlenül a kapu hosszú sarkába csavart (1–0).

A gól után is a szabolcsi akarat érvényesült, csapatunk birtokolta többet a labdát, bár igazán nagy ziccert sokáig nem sikerült kialakítani. A 28. percben aztán jött a második csapás: Hunyadi Bence vállalkozott lövésre, és takarásból nagyszerűen lőtte ki a hosszú sarkot (2–0). Úgy tűnt, eldőlhet a meccs, de ekkor egy kicsit bealudtunk. A 41. percben a jobb oldalon veszítettünk labdát, amit Zala vármegye egy formás egyéni akció végén kegyetlenül megbüntetett, így a szünetre visszajöttek a meccsbe (2–1).

Csapkodó folytatás és a zalai egyenlítés

A második játékrészben a folyamatos futball helyett inkább a mezőnyben őrölték egymást a felek. A játék képe kiegyenlítetté, kissé csapkodóvá vált, egyik kapu sem forgott folyamatos veszélyben. A 69. percben azonban jött a hidegzuhany: egy jól eltalált kiugratás után a zalai válogatott meglépett, és a hálóba lőve egalizált (2–2).

A bekapott gól Zala vármegyének adott szárnyakat. A rendes játékidő hajrájában az ellenfél belelendült, és több veszélyes támadást is vezetett a szabolcsi kapu felé, de az eredmény már nem változott. Akárcsak pénteken, ismét az idegek harca, a tizenegyespárbaj következett.

Hibátlan szétlövés

Kiss Tamás kapitány a büntetőpárbajra a tegnapi meccs hősét, Szilágyi Patrikot váltva Budaházi Milánt küldte a gólvonalra. A mieink pedig tanultak a tegnapi hibákból, és valami elképesztő magabiztossággal álltak oda a büntetőponthoz.

• 1. kör: Hunyadi Bence higgadtan a hálóba lőtt, de a zalaiak is értékesítették a sajátjukat.
• 2. kör: Gömze Antal sem hibázott, ahogy a zalai rúgó sem.
• 3. kör: A mérkőzés első gólját szerző Garda Dominik is berúgta, az ellenfél is válaszolt.
• 4. kör: Molnár Zsolt magabiztosan vágta be, a zalaiak játékosa viszont nem bírta a nyomást, és a kapu mellé lőtt! Lépéselőnybe kerültünk!
• 5. kör: A sorsdöntő, mindent eldöntő büntetőhöz Jánvári Dániel állt oda. A feszültség tapintható volt, de ő nem remegett meg: a labda a hálóban kötött ki! Összesítésben 7–5)

Egyéni díjat kapott Bodó Gábor mint a szabolcsiak legjobbja.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei amatőrválogatott egy elképesztően fordulatos, drámai két nap után hatalmas tartásról tett tanúbizonyságot. A srácok megmutatták, hogy a megyei labdarúgásunk az országos elitbe tartozik, hiszen a lehetséges 19 vármegye közül a dobogó harmadik fokára állhattak fel. Szép volt, fiúk!

Köszönjük szépen a két napi segítséget és képeket Kvaka Árpád Igazgató Úrnak!