Fekete hétvégén van túl a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei II. osztály 3. számú csoportja. A 18. forduló eredményeit böngészve a futballszerető közönség nem gólzáporos meccseken, hanem az „elmaradt” és „félbeszakadt” feliratokon hüledezhetett. A közösségépítés bástyáinak számító kistelepülési csapatok sorra hullanak el, a hétvégén pedig a folyamat egy olyan kritikus ponthoz ért, ami mellett már nem lehet szó nélkül elmenni.
A megyei futball romantikája egyre sötétebb tónusokat vesz fel a 3. számú csoportban. Bár a pályán születtek meglepő és izgalmas eredmények – mint például a Szatmárcseke bravúros 3–1-es győzelme a Sonkád ellen, vagy a Fehérgyarmat újabb sikere az Ópályi elleni (3–2) a rangadón –, a fókusz ezúttal sajnos nem a zöld gyepre, hanem az öltözők kongó ürességére és a zöldasztalra terelődött. A hétvégén kiírt öt mérkőzésből mindössze kettő ért véget szabályos keretek között.
Lemondás Csaholyban, üresen maradt pálya Kisaron
A lavina már csütörtökön elindult. A Nyírcsaholy USE háza táján már hetek óta gyülekeztek a viharfelhők, az egyre súlyosbodó létszámgondok és a megfelelő edzésmunka hiánya végül kenyértöréshez vezetett: a csapatot irányító Tóth Zoltán csütörtökön benyújtotta lemondását. A mester távozása egyfajta utolsó csepp volt a pohárban. Bár a csapat a tabella 9. helyén áll, a szombatra kiírt Kisar SE elleni idegenbeli mérkőzésre a nyírcsaholyi gárda (U19 sem) már nem tudott – vagy nem akart – kiállni. A meccs elmaradt, a három pont pedig játék nélkül a hazaiaké lesz.
Tóth Zoltán: „Hetek óta komoly problémát jelentett a létszám. Edzéseket már jó ideje nem is tudtunk tartani az érdektelenség miatt. Úgy kell elképzelni a helyzetet, hogy egy vasárnapi bajnoki mérkőzés előtt már szinte imádkoznom kellett azért, hogy egyáltalán meglegyünk elegen. Ebből a bizonytalanságból lett mostanra elegem, mert így szakmailag semmit sem lehet kezdeni egy csapattal. Őszintén sajnálom, hogy így alakult, hiszen a nyírcsaholyi pálya látott már sokkal szebb időszakokat is. Gyanítom, hogy olyan futballélet már nem lesz itt, mint régen, de tiszta szívből kívánom a srácoknak, hogy a bajnokság végére valahogy szedjék össze magukat.”
Újabb félbeszakadt meccs Orosziban
A sereghajtó Őr KSE vesszőfutása az eddig szerzett két bajnoki pontjával elég „visszafogott” teljesítmény. A csapat dicséretére legyen mondva, eddig becsülettel próbálták kiállni a sarat, ám a Vámosoroszi elleni idegenbeli fellépésükön már ők sem bírták a végéig. A találkozó félbeszakadt – ami a megyei futballban az esetek nagy százalékában azt jelenti, hogy az egyik csapat létszáma sérülések miatt a szabályokban rögzített minimális fő alá csökkent. A Vámosoroszi így megkapja a pontokat, de a játék öröme és a 90 percnyi futballélmény Orosziban ismét elveszett.
Végh Endre (Vámosoroszi): „Mindkét említett mérkőzésen természetesen kint voltam, így testközelből tapasztaltam a problémákat. Már az előző héten is a Kocsord létszámhiányosan érkezett, az Őr csapata pedig ugyan megfelelő létszámban állt fel, de a 7–0-s félidei hátrány tudatában a szünet után már egyszerűen nem futottak ki a gyepre. Őszintén szólva, számomra rendkívül gyanúsak ezek a hirtelen jött sérülések. Fáj kimondani, de úgy érzem, a mi osztályunk mentalitása lassan kezd a megye hármas szintre süllyedni. A csapatok hétről hétre a kiállásért küzdenek, hiszen az utánpótlásból borzasztóan nehéz meríteni, már azon a szinten is komoly bajok vannak. Egyre több helyről hallani olyan hangokat, hogy sok településen nem biztosak a jövő évi másodosztályú indulásban. Komoly kétségeim vannak afelől, hogy a következő szezonban meglesz-e a kétszer tizenhat csapatos mezőny, bár a labdarúgás szerelmeseként nagyon remélem, hogy végül valahogy mégis jóra fordul a sorsunk.”
A mélypont: A Kocsord SE visszalépése
A hétvége és a szezon eddigi legszomorúbb híre azonban egyértelműen Kocsordról érkezett. A Kocsord SE a vasárnapi játéknapon a listavezető Nagydobos vendége lett volna, ám a dobosi szurkolók hiába várták a mérkőzést, az elmaradt. A háttérben húzódó okok sokkal súlyosabbak egy szimpla létszámhiányos hétvégénél.
A kocsordi gárda már korábban is küzdött adminisztratív vagy kiállási problémákkal (amit a tabellán látható -4 büntetőpont is jól mutatott), a küzdelem pedig vasárnapra ért véget. Disznós Gusztáv, a Kocsord SE elnöke, aki évek óta erőn felül próbálta életben tartani a helyi labdarúgást, meghozta a legnehezebb, egy sportvezető számára legfájdalmasabb döntést: visszaléptette felnőtt csapatát a bajnokságtól. Mivel a szezon elején a Milota SE sorsa is a kizárás lett, a csoport létszáma immár véglegesen 10 aktív csapatra olvadt.
Disznós Gusztáv (Kocsord): „Sajnos idáig jutottunk. Ebben félévben küzdünk azzal, hogy hétvégente meglegyen a kellő létszám. Hiába folytak egyeztetések a játékosokkal és a csapathoz közelállókkal. Csütörtökön még 13 ember biztosra jelezte, hogy részt vesz a hétvégi meccsen, de az adott szó mára már nem létező fogalom a térségünkben. Tehát vasárnap újra jöttek a problémák: hobbimeccsen szerzett sérülések, munkahelyi elfoglaltságok vasárnap délután! A fiatalokat is egyre nehezebb bevonni, egyszerűen már nem érdekli őket az a fajta elköteleződés, amit a megyei foci megkövetel. Elnökként és sportemberként is borzasztóan fáj ez a döntés, hiszen a falu futballja a szívügyem, de be kellett látnunk, hogy hétről hétre megalázó helyzetekbe sodorni a pályára lépő maroknyi játékost és a klubot, nem mehet tovább. Köszönöm mindazoknak, akik eddig kitartottak mellettünk.”
Mi lesz veled Vármegyei II. osztály?
Az elmaradó meccsek, a ki nem állások és a visszalépések nem csupán az adott települések és vármegyénk problémái, ezek az esetek az egész amatőr futballrendszer válságtünetei. A szurkolók csalódottak az érdeklődés a sport iránt elmarad, ritkább esetben a játékvezetők feleslegesen utaznak, a becsületesen készülő ellenfelek pedig meccs nélkül maradnak.
A 18. forduló eseményei után joggal merül fel a kérdés: mi lesz a sorsa a kistelepülési labdarúgásnak? A lelkes sportvezetők szélmalomharcot vívnak az érdektelenséggel és a játékoshiánnyal. Bár a bajnokság élmezőnyében minőségi csaták zajlanak, a szakadék egyre mélyül, az alsóház csapatai pedig lassan elfogynak.
Reméljük, a Kocsord visszalépése és a hétvégi csonka forduló egyfajta ébresztő lesz minden érintett számára, mielőtt a vasárnap délutáni meccsek végleg kikopnának a falvak életéből.
