A labdarúgásban a legszebb történeteket sokszor nem a milliárdos sztárcsapatok, hanem a helyi közösségek írják. A vármegyei II. osztály 2. csoportjának 2025/2026-os szezonjában a Jéke FC pontosan egy ilyen tündérmesét vitt véghez. Volkán Roland vezetőedző csapata az elmúlt évek bukdácsolása után feltámadt hamvaiból, és egy rendkívül magabiztos, domináns játékkal szerezte meg a bajnoki ezüstérmet. Volkán Roland emlékezett vissza az elmúlt időszakra.
A gödör aljától az élmezőnyig
Ha valaki két évvel ezelőtt azt mondja a jékei szurkolóknak, hogy a 2025/26-os idény utolsó fordulójában az ezüstéremért fognak rangadót játszani, valószínűleg csak keserűen mosolyognak. A gárda két szezonnal ezelőtt még a kieső zónában tanyázott, és a puszta bennmaradásért harcolt hétről hétre. Tavaly már látszottak a fejlődés jelei, de a kilencedik hely még mindig nem vetítette előre azt a robbanásszerű javulást, amit idén láthattunk. Volkán Roland vezetőedző kinevezésével és a keret szisztematikus, okos építésével azonban minden megváltozott, a gárda pedig egy igazi elitcsapattá nőtte ki magát.
– Amikor két éve idekerültem, teljesen ismeretlen terep volt számomra a 2-es csoport. Új csapat, új játékosok, új környezet várt. De viszonylag gyorsan sikerült beilleszkednem, megismerni a lehetőségeket és kialakítani azt a keretet, amely aztán meghatározóvá vált ebben az osztályban. A második évben már tudatosan építkeztünk, és az eredmény magáért beszél –kezdte Volkán Roland.
Gólzáporok és a hazai oroszlánbarlang
A számok nem hazudnak, a Jéke idén megállíthatatlan gépezetként funkcionált: 20 mérkőzésből 14 győzelem, 4 döntetlen és mindössze 2 vereség a mérleg, 46 megszerzett ponttal. A csapat támadópotenciálját tökéletesen fémjelzik a nagyarányú győzelmek. A Záhony elleni 9–2-es megsemmisítő siker, a Fényeslitke 6–1-es elsöprése, vagy a Vaja elleni 5–0-s idegenbeli gála mind azt mutatták, hogy ha a Jéke elkapja a fonalat, nincs az a védelem, amely képes lenne megállítani őket. Külön kiemelendő az Ajakon aratott 1–0-s, kőkemény taktikai siker is, amely bizonyította, hogy küzdeni is tudnak. Hazai környezetben a csapat ráadásul szinte érinthetetlen volt.
-Tizennégy győzelem, négy döntetlen, két vereség – maradéktalanul elégedett vagyok ezzel a szezonnal! Az Újdombrád egy kivételes csapat volt idén, gyakorlatilag vereség nélkül nyerte meg a bajnokságot és a Vármegyei Kupát is, megyeegyes csapatokat utasítva maga mögé. Egy ilyen gárda mögött nem szégyen másodiknak lenni, sőt, ez az ezüst nagyon sokat ér számunkra.
A jékei gólfelelősök és a megtartó közösség
A 63 lőtt gólhoz remek egyéni teljesítmények is kellettek. A házi góllövőlistát toronymagasan Balogh Levente nyerte, aki 16 találattal az egész bajnokság elitjében végzett, méltó társa pedig a 12 gólos Balogh Máté volt. Kettejük párosa rettegésben tartotta a vármegyei kettő védelmeit. A sikerek azonban nem csak a pályán lévőkön, hanem a pálya szélén állókon is múltak. A falu futballszeretete és a településvezetés támogatása elengedhetetlen volt a feltámadáshoz.
– Lehet, hogy a szurkolótáborunk létszáma nem a legnagyobb, de annál értékesebbek számunkra! Minden egyes hazai meccsen éreztük, hogy ott vannak mögöttünk, és ez a néhány ember rengeteg erőt adott a fiúknak a pályán. Külön ki kell emelnem, hogy mindez nem sikerült volna Kovács József polgármester úr nélkül, aki településvezetőként minden feltételt megteremt a munkánkhoz. Az ő támogatása nélkül ez az eredmény nem jött volna össze.
Egy ilyen sikeres szezon után elkerülhetetlen, hogy a rivális csapatok felfigyeljenek a legjobb jékei játékosokra. Természetesen nyáron a legnehezebb dolgok egyike, hogy egy sikeres csapatot egyben tartsanak a vezetők, ezzel Jékén is meg kell majd küzdeni.
–Természetesen lesznek érdeklődők egy ilyen szezon után, ez törvényszerű, de bízom benne, hogy együtt tudunk maradni. Ami itt van, az ugyanis nem csak egy focicsapat, ez egy igazi közösség.
Mi a következő lépés?
A Jéke FC története a bizonyíték arra, hogy tudatos munkával, összetartással és a helyi erők mozgósításával rövid idő alatt is hatalmas szintlépést lehet elérni a vármegyei futballban. Bár az ezüstérem most fantasztikusan csillog, egy sportember mindig a legfényesebb medálra vágyik.
– A cél természetesen az aranyérem, de ez nem egy hangos ígéret, hiszen ez egy folyamat. Először stabilizálni kell azt a szintet, amit most elértünk, és utána lépünk tovább, lépésről lépésre.
A Jéke FC idei menetelése sokkal több, mint egy egyszerű sportsiker, ez egy egész település és közösség diadala. Volkán Roland együttese ékes bizonyíték arra, hogy alázattal és összefogással a legnagyobb mélységekből is el lehet jutni a csúcs közelébe. Az ezüstérem most fantasztikusan csillog Jékén, a lerakott stabil alapok és az összetartó közeg pedig azt ígérik, hogy a klub jövője talán még ennél is fényesebb lehet.