A vármegyei másodosztály 2. számú csoportjában a dobogó alsó fokát féltávkor elfoglaló Ajak csapatánál továbbra is komoly célok vannak. A harmadik helyért nagy csata várható a bajnokságban, ám jó eséllyel pályázik erre Szőlősi Lóránd együttese is. Őt kérdeztük az ősszel látottakról:
-2025 januárjában álltam munkába. Elsődleges célom az volt, hogy a csapat morálját növeljem, és egy kis fegyelmet és tudatosságot alakítsak ki. A legnagyobb problémát az edzéslátogatottságban fedeztem fel, amin azonnal változtatni kellett és ezzel elindulni egy olyan úton, amire lehet a későbbiekben építeni. A keret kialakítása során nagy változások nem voltak, viszont nagyon jó tavaszt produkált a csapat, mivel mindenki lelkiismeretes beleállt a munkába. Ezzel a tavasszal a srácok megmutatták, hogy mire képesek és magasra tették a mércét a szezon előtt, részemről az hangzott el, hogy az első három hely valamelyikén kell végezzünk ebben a szezonban. Nem titok, én a bajnoki címet céloztam meg, ami szerintem egy reális cél volt, természetesen a többi csapatot nem lebecsülve. Én egy maximalista edző vagyok, és ha van rá reális esély, hogy bajnokságot nyerj, akkor azt miért ne tennéd?! Ennek én hangot is adtam és látszott is a bajnokság többi csapatán, mert ellenünk mindenki élete meccsét akarta játszani!
A felkészülésünket a céljainknak megfelelően raktam össze, így olyan csapatok ellen játszottunk nagyrészt, akik a vármegye elitbe tartoznak. Gondolok itt a Mándok, vagy az Ugornya csapatára, illetve olyan megye 2-es csapatok ellen léptünk pályára, mint a Bogát 2000, akinek játékoskerete vetekszik bármelyik megye 1-es csapatéval. Azt gondolom, hogy habár nem sok sikerélményünk volt, a csapat felkészülését ezek a meccsek nagyon is segítették, így a felkészülést eredményesnek tekinthetem. Már a felkészülésen is láttam viszont azt, hogy a helyzeteinket alacsony százalékban használjuk ki, így az edzéseken a későbbiekben erre próbáltam a hangsúlyt fektetni. A játékosok nyáron pozitív mentalitással álltak munkába és a vezetők előtt is le a kalappal. Olyan eszközöket és körülményeket biztosítanak nekünk, hogy profi módon tudunk készülni, így rájuk nem lehetett panasz, mert amit kértem mindent kaptam. Érkeztek új játékosok is, akik jól illeszkedtek be a csapatba. A bajnokság során is éreztem rajtuk, hogy nagy terhelést kapnak az edzéseken és emiatt a játék sem úgy ment nekik, mint ahogy ők azt elgondolták, de ez ezzel jár.
A 10 mérkőzésből szerzett 17 pont (1,7 pont/mérkőzés) átlagon felüli teljesítmény, ami joggal vitte a 3. helyre az Ajakot. A negatív gólkülönbség (-2) ebben a pozícióban azonban kissé meglepő statisztikai adat.
-A szezon első fordulójában a Záhony ellen sajnos nem sikerült győzelemmel rajtolni, majd eltelt még hat forduló, amit elfogadhatónak mondanék. Van hiányérzetem, mert minden meccsen kialakítottunk nagyon sok helyzetet, amit továbbra is rendre kihagytunk. Az, hogy az első hét fordulóban pontokat hullajtottunk, az csak a mi hibánk. Több olyan meccs is volt, amit már az első félidőben le kellett volna zárni, de mivel ezt nem tettük meg, így az ellenfél rendre kiegyenlített, viszont így is hét fordulóig veretlenek tudtunk maradni. Aztán jött a nyolcadik forduló az Újdombrád ellen, ami csúfosra sikerült. Azon a meccsen az Újdombrádnak bejött minden. Úgy vezettek az első félidőben 3:0-ra, hogy mindössze ezen három alkalommal jöttek át a térfelünkre. De ez már történelem és talán nem is ez fájt annyira, hanem az azt követő két meccs az Aranyosapáti és a Vaja csapatai ellen. Nekem ez a két meccs jelentette azt, hogy amit eddig egy év alatt felépítettünk, azt teljesen tönkre tettük, persze nem elvéve a két csapat érdemeit. Ők megmutatták azt, hogy milyen, amikor egymásért küzdenek! Nagyon jókor jött a szünet mert az utolsó meccsen elgondolkoztam azon, hogy biztos velem van a gond, és nem szeretnék a csapat útjába állni, hogy jó eredményt érjenek el. Ez a gondolatom hamar elillant és a vezetőkkel történő beszélgetés után részükről a bizalom töretlen felém, így együtt folytatjuk a munkát tovább. A csapat életében is ez volt a mélypont, amiből tavasszal biztos vagyok, hogy kibillenünk és produkálunk ismét egy nagyon jó szezont.
Nagyobb koncentrációra lesz szükség
-Azt egyik csapat sem bírja el, hogy kulcsjátékosai hiányában meccsenként 7-8 ziccert (és nem helyzetet, hanem ziccert) hagyjunk ki. Ennek oka a dekoncentráció, ami az amatőr focit sajnos jellemzi. Pozitívum számomra az, hogy kialakult egy olyan csapategység, ami szükséges ehhez sporthoz. Van bennünk tartás és játékunkkal olyan képet alakítottunk ki, hogy mindenki meg akarja mutatni ellenünk, csak azért, hogy elmondja: meg tudtak verni minket, és ezt mindenféle nagyképűség nélkül mondom! De inkább így legyen, mint egy lesajnált csapat legyünk, nemde? Munka, munka, munka és munka. Keményen kell dolgozni minden edzésen, hogy fejlődjünk, és nem szabad megelégedni azzal, amit eddig elértünk.
Hat edzőmeccs szerepel a naptárban
-A felkészülésünk teljesen kész van. A csapat január 23-án kezdi meg a felkészülést: Nyírbogát, Gyulaháza, Nyírkarász, Záhony, Cigánd U19, és Döge ellen is pályára lépünk. Mindegyik csapat segíteni fogja a felkészülésünket és az őszi hiányosságunkat remélem ki tudjuk küszöbölni ezeken a meccseken.
A cél továbbra is az első három hely valamelyikén szerepelni, ami úgy érzem, nem lesz egyszerű, de bízom a munkába és a sikerben.
Szeretném megköszönni vezetőségünknek, szponzorainknak az eddigi támogatást, akik az évzárón tájékoztattak arról, hogy a továbbiakban is a csapat mögött állnak. Megemlíteném Vasas Jánost és Kovács Tibort, akik néha még erőn felül is teljesítenek és minden percben azon vannak, hogy az Ajak VSC tovább fejlődjön. Meg szeretném köszönni a szurkolóinknak is az eltelt időt mert mellettünk álltak, és tudom, hogy nekik is csalódás az utolsó három forduló. Ígérem, hogy tavasszal kijavítjuk!
A tavaszi szezonban Szőlősi Lóránd legénysége komoly feladat előtt áll, ha a dobogón szeretne végezni. Ha sikerül stabilizálni a védekezést és javulni a helyzetkihasználásban, akkor az Ajak VSC jó eséllyel pályázhat a dobogó egyi fokára.