Forró nyár, átigazolási hullámok és formálódó erőviszonyok – küszöbön az új bajnoki szezon! Papp Attila „Papsi”, a megyei labdarúgás jól ismert alakja és szpíkere sajátos, kendőzetlen stílusában tekintette át, mire számíthatunk az élvonalbeli alakulatainktól kezdve az NB III-as reménységeken át egészen a megyei III. osztályig. Nagyító alatt a Nyírbátor bajnoki esélyei, a megfiatalított csapatok és a nyári felkészülés tanulságai – jöjjön egy hamisítatlan szezonelőzetes Papsi szemszögéből!
Mi várhat ránk a vármegyei labdarúgást illetően az elkövetkező bajnoki évadban? (Legalábbis PAPSI szerint?) Jöjjön egy kis évadbeharangozó PAPSI-módra – természetesen szigorúan a saját szemszögemből nézve a dolgokat!
Egy biztos: ez a holtszezon a labdarúgó-világbajnoksággal együtt talán még a szokottnál is sokkal gyorsabban elröppent. Ami egy icipicit vontatottabbá tette az idő múlását, az ez a ’hőkupolás, nyári szaunás’ időjárás volt. Számomra az elviselhetetlen hőségben telt napok szinte mindig egy örökkévalóságnak tűntek – nekem a nyár mostanra az az évszak lett, amitől kiráz a hideg, s a leginkább nemszeretem évszakká is vált… Egy-két sportos, szpíkerkedős, forró hosszú hétvégémet igazi túlélőtáborként éltem meg!
A világbajnokságot már mindenki kibeszélte, ki-ki a maga szemszögéből értékelte. Én vállalom: néha már kabaréban éreztem magam, nem futballeseményen. Szerintem finoman szólva is gondok voltak a színvonallal, az egyéb kísérőjelenségekről pedig talán inkább ne is beszéljünk… Mintha egyes elmeroggyantak szándékosan tönkre akarnák tenni a világ labdarúgását, a világ legcsodálatosabb játékát, ami pont úgy jó, ahogyan azt (nem éppen most!) szenzációs sportemberek kitalálták.
De én inkább szűkebb pátriánkról értekeznék! Ne kerüljük ki: idén is két Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei labdarúgócsapat fogja rúgni a labdát az élvonalban, ami – meg vagyok győződve róla – sokat jelent a megyei focinak. Őszinte leszek: nem hinném, hogy a Nyíregyháza vagy a Kisvárda a közvetlen élbolyba tudná küzdeni magát a legmagasabb osztályban, de az is szent meggyőződésem, hogy egyértelműen megvan a potenciál mindkét együttesben arra, hogy sok jó derbivel örvendeztessék meg híveiket, és kiharcolják a bentmaradást, amit én idén is bravúrként tudnék elkönyvelni.
Az NB II-ben nincs csapatunk, de az NB III Északkeleti csoportjában négy együttesünk is szerepel. A Szpari és a Kisvárda ’fakója’ – úgy gondolom – jó játékerőt képviselő, stílusos focit játszó fiatal csapatok, és masszív tagjai lesznek idén is a mezőnynek. Bár azt most nehezen tudnám elképzelni, hogy idén is közülük kerülne ki a bajnok, de az, hogy tapadhatnak az élbolyra, most is bőven benne lehet a pakliban.
Az újonc Mátészalka elképesztő minőségi átalakuláson ment keresztül. Bár kellhet egy kis idő a csapatrészek összecsiholásához Boér mesternek, kétségem sincs afelől, hogy ez egy egészen más Mátészalka lesz, mint amilyen a legutóbb az NB III-ban szerepelt.
A Tarpa csapatát ismerem a legjobban, hiszen a gárda hazai szpíkere is vagyok. Bár amikor az első hazai derbire kiérkeztem a Füzesabony ellen, megmondom őszintén, majdnem azt hittem, hogy eltévedtem: egy kezemen bőven meg tudtam számolni azokat a játékosokat, akiket ismertem a keretből! Amit láttam, az viszont kifejezetten bizakodással töltött el. A szinte az utolsó napokra összeálló, szemtelenül fiatal csapat – mintha az elmúlt évad megalkuvást nem ismerő, akár a Feröer-szigetekig elfutni képes együttesét láttam volna – ugyanazzal a stílussal, kifejezetten élvezetes focit játszva debütált. Ha ez a társaság így fejlődik tovább, bőven lesz még örömük a lelkes tarpai drukkereknek!
Megújult, frissült a megyei I. osztály mezőnye is, szerintem nagyon érdekes szezonnak nézünk elébe. A legnagyobb favoritnak a Nyírbátort tartom, ahol nagyon rendezett, stabil háttérrel egy igazi ’focibázis’ klubot működtetnek. Profi az irányítás, kiváló szakemberek egész sora tevékenykedik a kötelékükben, s talán a legmasszívabb keretet is ők tudták kialakítani az idei szezonra. A Nyírbátor érik az NB III-ra, s idén ez a gyümölcs akár be is érhet!
Az élbolyba várható a mostani évadban is a Nagyecsed – Fodor Bandi Homann Ricsit nyerte meg a kispadra –, de nagyon masszív lehet az Újfehértó is Kiss Tomival, egy szintén alaposan megújult, de nívósnak tűnő kerettel. Gyüre Tomit elveszítve is stabilnak tűnik a Mándok, de az NB III-ból érkező Sényő is minden bizonnyal akkor lenne igazából elégedett, ha az élbolyhoz tartozna – s ez benne is lehet a csapatban.
Én azt érzem, hogy a Csenger is tapadni fog az élen lévőkre, egy több mint ígéretes támadószekció segítheti őket ebben. Nem tudom egyértelműen bekalibrálni az Ibrányt: ők tavaly is olyan szeszélyesek voltak, mint az áprilisi időjárás. Néha a nap ragyogott a szurkolóik fölött, néha meg megakadtak, mint Columbo a gondolkodásban… Gondolom, a szurkolóik abban bíznak, hogy az idei szezon csupa napsütés lesz, s ebben az együttesben ez is bőven benne lehet!
Azért a szeszélyesség megvolt a Vásárosnamény, a Kótaj és a Baktalórántháza csapatában is. Gondolom, Ilunak Baktalórántházán, valamint a vásárosnaményi és a kótaji szakmai stábnak is a stabilitás megteremtése és a kiegyensúlyozott szereplés tartozik a legnagyobb vágyai közé, s ennek érdekében mindent el is fognak követni.
Kenyér barátomék Gergelyiugornyán egy szemtelenül fiatal, óriási átalakuláson keresztülment csapattal vágnak neki az évadnak, de korántsem fejetlenül! Új edzővel, Siska mesterrel a kispadon – no meg megyénk egyik legnépesebb szurkolótáborával a hátuk mögött – egy szerethető csapatot szeretnének összedagasztani.
A Nyírmeggyest több évadban leírták már, de Nagy Zsolti, a nyírmeggyesi foci szíve-lelke már évek óta mindig bebizonyítja, hogy fel tudja annyira tüzelni a fiait, hogy a megyei I. osztályban íródhasson tovább a helyi labdarúgás története.
S ne feledkezzünk meg az újoncokról sem, hiszen hál’ Istennek minden bajnokcsapat vállalta a magasabb osztályban való megmérettetést (bizony, lassan már ez is nagy szó!). A magam részéről teljes bizonyossággal állítom, hogy a Szakoly, az Újdombrád és a Nagydobos egyáltalán nem a ’futottak még’ kategóriába tartozó ellenfelei lesznek a mezőny többi tagjának – mi több, nem lepődnék meg, ha ezen együttesek közül kerülne ki az évad meglepetéscsapata is!
S ott van még a Kemecse–FILO együttese, akik felkérésre vállalták a megmérettetést. Volt szerencsém látni őket egy rangadó jellegű mérkőzésükön, amelyet a Háromhatár Hírei oldalán közvetítettünk a tavasz folyamán, s mit mondjak: engem nagyon-nagyon meggyőztek azon a találkozón! Azt hiszem, nem lesz ez egy rossz megyei I. osztályú szezon!
S hát egy-két gondolat még az alacsonyabb osztályokról: számomra nagyon úgy tűnik, hogy a megyei II. osztály 13 csapat alkotta 1-es csoportja igen veretesre sikeredett. Az osztály szintjén komoly játékerőt képviselő, ’ütős’ kis csapatok jöttek össze, ahol szinte senki sem mehet biztosra a másikkal szemben. Rendkívül kíváncsi vagyok, miképpen fognak alakulni az erőviszonyok, de hogy rengeteg jó kis meccs lesz, az tuti!
11 csapatos maradt a 2-es csoport (ami eredetileg 12 lett volna, de sajnos a Kisar a szezonkezdés előtt visszalépett, állítólag egyszerűen elfogyott a csapat). Ebbe a csoportba sorolták az egyetlen olyan megyei III. osztályú csapatot, amely vállalta az egy osztállyal feljebb lépést: még ha nem is voltak a csoportjuk bajnokai, a Tiszaszalka igazolásait elnézve bizony komoly vetélytársai lehetnek a csoport ütősebb csapatainak is… Nem lesz egy Háromhatár Hírei-terjedelmű, vagy épp Háború és béke hosszúságú évadja a megyei II. osztályú csapatainknak…
Városok csapataival és nagymúltú egyesületekkel gazdagodott azonban a megyei III. osztály, ahol a Nyugati, a Közép és a Keleti csoportban is 15-15 csapat fog szerepelni. Ki merem jelenteni, hogy a III. osztály szintjén némi nívóemelkedéssel is lehet számolni, ami reményeim szerint hátha egy kis nézőszám-növekedéssel is együtt jár majd…
S már furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon Molnár Laci barátom kit igazolhatott le a Vitkai FŐNIX együtteséhez, akinek a nevét eddig még nem árulta el… Ezt már legalább annyira várom, mint azt, hogy a Hormuzi-szoros teljesen felszabaduljon, s az olaj ára rohamos süllyedésbe kezdjen!
Kedves Olvasók! Remélem, tetszett ez a szezon előtti kis kedvcsináló, latolgató szösszenetem! Mindenkinek – a labdarúgás megyei irányítóinak, csapatoknak, vezetőknek, szurkolóknak, játékvezetőknek – élményekben és örömökben gazdag, sikeres évadot kívánok! A SzabolcsfociHírek most is az Önök első számú hírforrása lesz a megyei labdarúgással kapcsolatban, s az a néhány közvetítésünk a Háromhatár Hírei oldalán reményeim szerint szintén sokaknak tetsző, érdeklődésre számot tartó adás lesz. Tripsánszki Jani és Bodnár Zsolti barátaimmal együtt mi ebben reménykedünk, s ezért tesszük a dolgunkat!
Szeretettel üdvözöl mindenkit: PAPSI