Az őszi utolsó fordulóban sikerült ellépni a sereghajtó szerepkörből a Nyírvasvári ’16 FC egyletének. Paulik János viszont egyáltalán nem látja borúsan az első vármegyei elitben eltöltött félszezont. Tény, hogy lőtt gólok tekintetében fejlődni kell a társaságnak, viszont az újonc csapat tavasszal már nagyobb tapasztalással vághat bele az előttük álló kihívásba.
Nem ugorhatnak fejjel a falnak
–Mindenképpen azzal kezdeném, hogy nagyon örülök így utólag, hogy belevágtunk ebbe a kalandba. A kezdeti nehézségek után nem gondoltam, hogy ezt fogom mondani. A szintkülönbség egyértelműen látszik a két osztály között, viszont itt legalább látják a játékosok, hogy hová lehet, és kellene is fejlődni, ha talpon szeretnénk maradni. A lejátszott 14 bajnoki forduló alatt csak 7-szer tudtak minket megverni, ami szépen hangzik. Az is tény, hogy a 6 döntetlenünkből többször nagyon apró dolgok választottak el minket a győzelemtől. Továbbá azt is hozzá kell tennem, hogy 11-szer ítéltek meghatározó esetben büntetőt ellenünk, amikor az kétségtelenül befolyásolta a végeredményt. Ezzel persze nem a játékvezetést szeretném kritizálni, de azért volt egy-két szituáció, ami vitára adott okot. Próbáltam megértetni a fiúkkal, hogy számunkra minden meccs siker, és minden apró pozitív történés egy mérkőzésen, a fejlődésünk apró része. A megszerzett pontnak örülnünk kell, egy esetleges győzelem pedig számunka óriási fegyvertény. Nagyon örülök annak, hogy a csapat és a körülöttünk álló emberek és szurkolók is így látják ahogy én, és nem támasztanak hatalmas elvárásokat a fiúk felé. Abban a helyzetben vagyunk, hogy nem ugorhatunk fejjel a falnak egyik meccsen sem, sokkal gyorsabban kell döntenünk egy adott szituációban, mint az elmúlt szezonokban és taktikailag is sokat kell még fejlődnünk. Sőre Patrik, Ricsei Feri és Molnár Ricsin kívül nem volt nagy játékosmozgás a csapatban, így a keretünk lényegében hasonló a tavalyihoz. A stabil védekezést helyeztük előtérbe, amihez nagy segítséget nyújt Ricsei Feri rutinja, és az abból való támadásépítésre koncentráltunk. Kevés gólt rúgunk az biztos, de jó csatárok sajnos nem teremnek minden bokorban a környékünkön. Ráadásul az ötödik fordulóban Scheibli Mátét is elvesztettük egy sérülés miatt, ami számunkra nagyon rosszul jött. – kezdte beszámolóját Paulik János vezetőedző.
Mindig csak egy kicsi hiányzott
–A meccseket tekintve a sok X mellett, a Tarpa és az Újfehértó ellen éreztem, hogy nincs semmi esélyünk. Meggyes ellen 2-0-ra is vezettünk, de a végén meg kellett elégednünk az egy ponttal. A Kótaj elleni volt a legrosszabb meccsünk, holtpontra kerültünk egy kicsit, elkerülhető gólokat kaptunk, semmiképpen sem volt ekkora különbség a két csapat között. A Kemecse ellen egy félidőt emberhátrányban játszottunk és így is volt esélyünk a győzelemre. Ugornya ellen viszont mind létszámban mind minőségben hiányosak voltunk. Az egyetlen győztes meccsünkön az Ecsed ellen jobban játszott nálunk a vendégcsapat, viszont 1-1-nél nagyon nyerni szerettek volna, így kitámadtak és ki tudtuk használni a megnyíló területeket. Érzelmileg a Bátor elleni meccs volt a legfontosabb, talán, mint fiókcsapatuk léptünk pályára. Mentalitásban és hozzáállásban itt voltam elégedett az egész csapattal. Több jó teljesítmény mellett Nagy Tibor munkáját emelném ki. Tibi minden meccsen kezdőként, és egész ősszel megbízhatóan, kiegyensúlyozottan játszott.
–Megcsináltuk az előírt feladatokat az edzésen, és végig tartottuk magunkat a heti három foglalkozáshoz. A létszámmal is többnyire elégedett voltam. Az óraátállítás után már csak az új, kis műfüves pályánkon tudtunk edzeni, ami persze nagyon nagy segítség számunkra, de így azért nehezebb az egész pályás focira való felkészülés. Azt gondolom pár esetben talán a fizikai erő is hiányzott ahhoz a kis pluszhoz, hogy meccset tudjunk nyerni, erre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetnem a jövőben.
Van miből meríteni
–Az U19-es csapatunk az ötödik helyen áll a bajnokságban, tehát van honnan merítenem. A fiatalok közül kiemelendő Jónás Krisztán szereplése, aki mind a 14 meccsen kezdőként kapott szerepet. Takács Márkó és Kiss Balázs munkája is dicséretes, és vannak még srácok, akik a felnőtt csapat kapujában állnak, talán tavasszal már meg is mutathatják magukat.
Az téli igazolásokat tekintve, vannak már lehetőségek, de erről majd később beszélgetünk. Az edzőmeccseink nagy része már le van kötve. A munkát január 7-én kedden kezdjük, addig is jó pihenést kívánok a csapatomnak és minden sportbarátnak a megyében!
Nyírvasvári elemzés:
