Tizennégy mérkőzés, huszonkét gól – elképesztő formában futballozik az idei szezonban a Nagydobos csatára. Zsolt évek óta ingázik Romániából a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei bajnokságba, és bár a logisztika nem mindig egyszerű, a pályán mutatott teljesítménye magáért beszél. A remek sorozat titkáról, az öltözői hangulatról és a határ menti futballéletről beszélgettünk a rutinos támadóval.
-Mesélj nekünk arról, hogyan indultál el a futball útján? Mi irányított a labdarúgás felé?
-Kisgyerekként az utcán ezen nőttem fel, valahogy soha nem létezett más opció. A foci mindig is az első helyen állt, így gyerekkorom óta mondhatom, hogy az életem fontos része.
-Zsolt, az idei szezonban 14 bajnoki meccsen 22 gólnál jársz a Nagydobos színeiben, ami meccsenként bőven 1,5-es gólátlag. Mi a titka ennek a remek formának, és mennyire fekszik neked a jelenlegi csapat játéka?
-A forma titka egyszerű: remek csapatban játszom. Bár döcögősen indult a tavalyi nyarunk, a mesternek sikerült összekovácsolnia a csapatot, és úgy érzem, most már tényleg kezdünk összeérni. Én is jól érzem magam, megkaptam a bizalmat, amit szeretnék hétről hétre meghálálni és hozzátenni a magamét a közösbe. Legfőképpen ez motivál.
-Ha megnézzük a statisztikáidat, nem ez az első ilyen szezonod: a 2021/22-es idényben a Nyírbéltek színeiben 24 meccsen 36 gólt lőttél. Ha összehasonlítod a mostani formádat az akkori önmagaddal, miben fejlődtél rutinosabb játékosként, milyen impulzusok értek akkor és most?
-Rengeteg a hasonlóság a két csapat között. Nyírbélteken is kiváló közegben focizhattam, ahogy itt, Nagydoboson is. Bár már tényleg rutinos játékosnak számítok, a formámra még mindig a legnagyobb hatással a bizalom van; ez mindig extra motivációt ad.
-Egy csatár ritkán lő gólt egyedül. Kik azok a társak a mostani csapatban, akikkel „csukott szemmel” is megértitek egymást a pályán, és milyen a viszonyod Körmös Mesterrel?
-Teljes mértékben igaz, a csapattársak nélkül nem lehetnék ilyen eredményes. Azt gondolom, egyre inkább érezzük egymást, kiváló labdákat és lehetőségeket kapok. Ha valakit ki kellene emelnem, akkor az Zakor Jani, rendszeresen szívjuk egymás vérét, de ha csípkelődni kell, a kapusunk, Pepe sem marad ki a sorból. Körmös mesterrel nagyon régóta ismerjük egymást, azt hiszem, hasonlít a gondolkodásunk: maximalisták vagyunk. Számomra ő mindig garancia a kemény munkára!
-Tavaly volt egy rövid visszatérésed Romániába a Kaplonyi (Fortuna Capleni) csapathoz, de hamar újra Magyarországon találtad magad, nyáron pedig jött a Nagydobos. Miért döntöttél a gyors visszatérés mellett, és miben más a futball közege a határ két oldalán?
-A nyírbélteki csapat megszűnése után visszatértem a szülőfalumba, ami nagyon kényelmes is volt, viszont az ottani bajnokság szervezettsége, lebonyolítása sajnos nem hasonlítható a Szabolcs megyei bajnokságokhoz. Pedig az ottani közeg, a szurkolók és a labdarúgók többet érdemelnének. Kaplonyban például nagyon gyakran több száz ember is kilátogatott egy-egy helyi rangadóra!
-Romániában élsz, onnan jársz át edzésekre és meccsekre évek óta. Hogyan bírja az ember ezt a logisztikai kihívást, és mennyire tudsz bekapcsolódni az öltözői életbe az állandó utazások ellenére?
-Néha nem egyszerű mindent összehangolni: a munkát, a családot és a focit. De eddig szerencsére mindig sikerült, amiért hálás vagyok a családomnak és a kislányomnak, aki eddig mindig elengedett. Az öltözői élettel nincs gond, jó hangulatban telnek a mindennapjaink, az eredmények egyik alapja pedig éppen ez a kiváló hangulat!
-Kettős állampolgárként mit jelent számodra ez a kettősség? Milyen nehézségeket rejt?
-Határon túli magyarként néha megkapom, hogy román vagyok, de ezt már megszoktam. Azt gondolom, hogy sajnos ez a futball része. Otthon érzem magam a határ mindkét oldalán.
-Meddig tervezed még a góllövést a szabolcsi pályákon, és mi a fő célod erre az idényre a Nagydobossal? A gólkirályi cím a fontosabb, vagy a csapat minél előkelőbb helyezése?
-Egyre nehezebb mindent összeegyeztetni, de egyelőre nehéz elképzelni az életem foci nélkül. A Nagydobossal természetesen szeretnénk tartani a formánkat, gyűjteni a jó eredményeket, és a bajnokság végén minél jobb helyen végezni. Ehhez szeretnék továbbra is gólokkal hozzájárulni. A gólkirályi cím csak hab lenne a tortán, az elsődleges a csapat szereplése!
-Mit üzensz azoknak a szurkolóknak, akik hétről hétre kijárnak a meccseitekre?
-Köszönjük szépen a lelkes szurkolóink támogatását, főleg azoknak, akik idegenbe is elkísérnek minket! Reméljük, az eredményeinkkel mi is hozzá tudunk járulni a közösség építéséhez!
(készítette: Tripsánszki János)