A vármegyei másodosztály 3. számú csoportjának egyik stabil csapata a Nagydobosi LSE. Az elmúlt szezonban már Kósa József vezetőedző irányításával, az ezüstérmes helyen végzett az együttes. Féltávnál a kiválóan sikerült átigazolásoknak is köszönhetően, szintén a dobogó második fokán pihen a csapat. Kósa József foglalta össze az őszi szereplést:
Támogass minket ha gyakran olvasod az oldalunkat!
Minden adott, csak a futballal kell foglalkozni
-A dobogón zártuk az elmúlt szezont, így megfelelő önbizalommal készülhettünk az idei megmérettetésre. A felkészülésünk alatt mindent sikerült megcsinálni, amit terveztem. A csapat gerince megmaradt, így nyáron a hiányzó posztokra kerestünk játékosokat. Az érkezők nagyobb része beváltotta a hozzá fűzött reményeket, persze volt olyan is, akitől többet reméltem. Az öltözővel hál’istennek soha nem volt gond Nagydoboson, jó hangulatban telnek a mindennapjaink. A vezetőség részéről pedig minden adott ahhoz, hogy mi csak a futballal tudjunk foglalkozni, ami manapság már úgy gondolom nagyon ritka. Heti kétszer végig tudtunk edzeni kedden és pénteken, a létszám a statisztikáim alapján 70-80%-os volt, tehát ezen a téren sem lehetetek elégedetlen. Összességében egy remek félszezon van mögöttünk, csak rajtunk múlik, hogy mi lesz a végelszámolásnál!
Fontos pontok a riválos ellen
-Fontosnak tartom, hogy riválisok ellen mindig sikerült pontot vagy pontokat szereznünk. A legnehezebb meccsünket például a Nyírbogát ellen játszottuk, engem egyáltalán nem lepett meg az újoncok meglepő helytállása, fontos győzelem lett a vége. Nagy fegyvertény, hogy Vámosoroszi ellen idegenben sikerült döntetlent játszanunk, majd egyből hazai pályán nyerni a Gyarmat ellen. Ezek után már kellő lendületbe jöttünk, ami kitartott az ősz végéig. A legjobban szerintem a Tisztaberek és az Oroszi ellen játszottunk.
Két meccset említenék a negatívumokat tekintve: Még a bajnokság elején botlottunk a Csaholy ellen. Félvállról vették a fiúk ezt a meccset, aminek meg is lett az eredménye, 22 perc alatt 3 gólos hátrányba kerültünk. Nagy nehezen sikerült kiegyenlítenünk, majd a végén még mindkét oldalon volt lehetőség a győzelemre. A végén 9-en fejeztük be a meccset és örülhettünk a döntetlennek.
Ópályi ellen soha nem számít a tabellán elfoglalt helyezés. Szomszédvári rangadónak számít a meccs, de haragban persze soha nem voltunk Bartha Mikiékkel. Izgalmas derbin ugyancsak X-lett a vége.
Szeretném kiemelni a csapat tengelyét, a Pindzsula, Bancsi, Rácz Zsolti, Hadadi négyest, akik egész ősszel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Gratulálok nekik és persze az egész csapatnak!
Szintlépés csak győzelem esetén
-Télen nehéz igazolni ez köztudat, viszont 1-2 játékost még el tudnék képzelni a csapatban. Ha már szóba került az osztályváltás kérdése, akkor ez csakis abban az esetben jöhetne létre, ha sikerülne megnyerni a bajnokságot. Ellenkező esetben picit savanyúnak éreznem, bár a feljutáshoz még ezen kívül is nagyon sok mindennek passzolnia kell, amiben én nem is tudok nyilatkozni.
A felkészülési időszakban beneveztünk a nyírbátori műfüves tornára, de már előtte elkezdjük az edzéseket.
Sikeres tavaszt kívánok mindenkinek!
Nagydobosi elemzés:
