A múltra visszatekintve, mindig a megyei labdarúgás fellegvárának számított az Ibrány. Az elmúlt két év visszafogottabb szereplése viszont azt eredményezte, hogy a csapat tavaly kieső helyen fejezte be a pontvadászatot. Nyáron pozitív döntés született arról, hogy az ibrányi focit újra kellő szintre emeljék. Ennek szellemében léptek színre az átigazolási piacon, mind a játékosok, mind a vezetőedző személyét illetően is. Fiumei Viktor vette át a csapatot, akivel egy kiváló őszt produkált a keretében megerősödött alakulat, a Nyír-Wetland vármegyei első osztályban.
Nem csak a „nevek” nyerik a meccseket
-A megállapodás után azonnal kezdetét vette a közös munka- kezdte beszámolóját Fiumei Viktor. A cél egyértelmű volt: Ibrányt vissza kell helyezni arra a polcra ahová tartozik, és amire az elmúlt évek predeztinálják. A csapatvezetők legfontosabb vágya a nézők visszacsábítása volt a Tölgyes utcába, a helyezést illetően pedig egy stabil középcsapat létrehozása volt a cél. Mondhatom, hogy nagyszerű munkát végeztek az íróasztalnál. Olyan kvalitású játékosok érkeztek a csapathoz, akik tudásuk és múltjuk alapján megalapozták ezeket az elvárásokat. Persze a nevek maguktól nem nyernek meccseket, megfelelő alázatos munka is párosult a jó kerethez. A felkészülés elején minden nap edzettünk, ezáltal viszonylag hamar megérkezett a megfelelő fizikai állapot, innentől pedig a játékunkat kellett csiszolgatni. Vallom, hogy ebben az osztályban, jó erőnléttel pótolni lehet az esetleges technikai hiányosságokat. Nyugodtan mondhatom, hogy a felkészülésünk jól sikerült és győzelemre éhesen várták a fiúk és én is a bajnokság kezdetét.

Csak egy vereség csúszott be ősszel
-Nem volt éppen a legkönnyebb sorsolásunk, ennek ellenére nagyszerűen kaptuk el a fonalat. A heti rendszert azonban megtörte egy szabadnap, ami után úgy érzem, egy kicsit meginogtunk. Bátor ellen már döcögött a szekér, Tarpa ellen pedig megérkezett az első vereség is, ami hál’ istennek az utolsó is volt. Így utólag, ha újra lejátszhatnánk ezt a meccset, sok mindent máshogy csinálnék, de már kár ezen rágódni. Tarpát tartom a legnagyobb riválisunknak az idei kiírásban.
Ha egy negatív meccset kell megemlítenem akkor mindenképpen a nyírmeggyesi lenne az. Egy döntetlent, idegenben, 8 mezőnyjátékossal befejezve talán nem kell kurdarcként említeni, de több minden volt itt a háttérben. Irreális talajon, végig szakadó esőben, felelőtlen fegyelmezetlenségek tarkították ezt a találkozót. A kettős emberhátrányba bele is fáradtunk a végére, viszont a meccslabda így is Nagy Dávid lábában maradt.
Azt mondják a győzelmeket nem kell megmagyarázni, de a csengeri diadalt mindenképpen meg szeretném említeni. Végig támadtuk a meccset, majd ahogy az lenni szokott, meg is érkezett kontrából a hazai gól. Mindent egy lapra téve támadtunk, és a fiúk egymásért küzdve a szó szoros értelmében kibrusztolták a győzelmet, amiért nagy elismerés jár nekik.
A Nagykálló elleni hazai „iksz” nem csalódás számomra. Tapasztalataim szerint minden csapatnak van egy ilyen jellegű hullámvölgye, ami itt ért utol minket.
Újfehértó otthonában az ősz legszínvonalasabb meccsét játszottuk. Az ellentétes félidőket tekintve úgy érzem reális döntetlen született, egy nagyon szervezett csapat ellen.
Egységes keret
-Közhelynek számít, de tényleg mindenki hozzátesz valamit a jó eredmények eléréséhez, a vezetőktől a szertáros Enikőig, amit nagyon köszönök szépen. Nehéz lenne említés nélkül elmennem Nagy Dávid 18 gólja mellett, viszont Tóth Norbi is többször tartott meccsben minket a kapuban. A sérüléséig sokszor, hazai erőként, Kiss Peti vette hátára a csapatot, amire éppen akkor nagy szükségünk volt. A fiatalok közül Bészély Gergő munkáját emelném ki, és több tehetséges srácot is látok az ifiben. Bő, és minőségi a keretünk, ami azt eredményezi, hogy nem kell megijednem, ha a kispadhoz kell nyúlnom. Hasonló kaliberű játékosaim vannak, bármikor tudják pótolni az esetlegesen kiesett társaikat.
-Az edzéseken az eltervezett munkát szinte maradéktalanul elvégeztük. A létszámra és a hozzáállásra abszolút nincs panasz. A kevés vereségünk ellenére sok gólt kaptunk, csak két meccset hoztunk le kapott gól nélkül, így a védekezés megszervezésére nagyobb gondot kell fordítanom a téli felkészülés folyamán. A klubvezetésnek és a körülményeknek hála mindig kivilágított nagypályán tudunk készülni, és egyéb meglepetések is vannak még a tarsolyomban.
Igazolást egyelőre nem tervezünk, de egy kis vérfrissítés mindig jól jöhet egy csapat háza táján.
Január 16-án kezdünk, heti 5 edzéssel. Sényő, Mátészalka, DVSC2, Nyírbátor, Tarpa és Tállya elleni mérkőzések szerepelnek a programban. Ezek nem felhozómeccsek lesznek, de szerintem így tudunk fejlődni.
Jó pihenést mindenkinek, majd sikeres felkészülést kívánok a csapatoknak!
Ibrányi összegzés:
